A 9. évfolyam otthoni munkáját segítő szakirodalom

1.       Balassi Bálint portréja
https://www.nkp.hu/tankonyv/irodalom_9/lecke_04_009
Balassi Bálint (ismeretlen magyar festő alkotása, 17. század) - az nkp.hu portálról
a.       Balassi Bálint életrajza; Balassi Bálint pályája
b.      Balassi költészetének értékelése
c.       Balassi szerelmi költészetének forrásai
d.      Balassi Bálint költői korszakai
2.       Balassi szerelmi lírája, Balassi Bálint szerelmi lírája 2.; Júlia-versek, Célia-versek
Hogy Júliára talála, így köszöne neki; Kiben az kesergő…
3.       Az ütemhangsúlyos verselés, a Balassi-strófa, Vitézi versek
Egy katonaének
4.       Isteni „dicsíretek” - Balassi Bálint istenes versei
Adj már csendességet…



Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szendrey Júlia

Kép
Szendrey Júlia "Mészáros Zsolt művészettörténész Szendrey Júlia gyermekeinek ránk maradt leveleiből Júlia egy új arcát ismerteti meg velünk, egyszerre látjuk a költőt és családanyát..." Petőfi Sándorné Szendrey Júlia (Keszthely, 1828. december 29. – Pest, 1868. szeptember 6.) költő, író; előbb Petőfi Sándor, majd Horvát Árpád történész felesége a wikipedia.hu portálról Szendrey Júlia életnagyságú szobra a dániai magyar nagykövetség területén Koppenhágában az infovilag.hu portálról.
További információk

A nemzetiségi kérdés 1849-1868 között

Kép
A Pallas nagy lexikona - Magyar nemzeti viseletek I. a mek.oszk.hu portálról Nemzetiségi kérdés a dualizmus korában Nemzetiségek a dualista Magyarországon Az 1868. évi nemzetiségi törvény Érettségi tételek 2014 - Nemzetiségi kérdés a dualizmus időszakában A Pallas nagy lexikona - Magyar nemzeti viseletek II. a mek.oszk.hu portálról Irodalomajánló : Tarján M. Tamás . A magyar nemzetgyűlés Szegeden elfogadja a nemzetiségi törvényt. In: Rubiconline.  http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1849_julius_28_a_magyar_nemzetgyules_szegeden_elfogadja_a_nemzetisegi_torvenyt/ . Utolsó letöltés: 2020. április 2.
További információk
Kép
A 10. évfolyam otthoni munkáját segítő szakirodalom Vörösmarty Mihály (Barabás Miklós festménye, 1836, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia) - az nkp.hu portálról  1.        Vörösmarty Mihály : A vén cigány Vörösmarty Mihály: A vén cigány - Arató László a magyar irodalom egyik legnagyobb formátumú versét tanítja. 2.        A Himnusz és a Szózat összehasonlító elemzése Himnusz Szózat
További információk