A nemzetiségi kérdés 1849-1868 között

A Rákóczi-szabadságharc 2.

A kuruc országgyűlések - Belpolitikai viszonyok - Hogyan működött a "kuruc állam"?

A szécsényi konföderáció oklevele a rendek szövetségéről a wikipedia.hu portálról

Az 1705-ben Szécsényben tartott országgyűlésen döntöttek az államformáról. A rendi konföderáció élére a vezérlő fejedelem, II. Rákóczi Ferenc került, aki mellé 24 tagú szenátust állítottak. A hivatalos iratok kezelését és a külügyeket a kancellária intézte Ráday Pál irányításával. A besztercebányai Gazdasági Tanács fő feladata a hadsereg ellátása volt. Rézpénzt verettek. Állami manufaktúrákat hoztak létre, hogy fegyvereket gyártsanak, de ez nem bizonyult elégnek.

Az ónodi gyűlés törvénykönyvének bevezetése a wikipedia.hu portálról

Az újabb országgyűlés 1707-ben Ónodon példátlan döntéseket hozott. Kikiáltották a Habsburg-ház trónfosztását, és kimondták a nemesekre is kiterjedő adózást.

A szatmári béke - Miért zárult megegyezéses békével a konfliktus?

1711. április 30-án Szatmár mellett, a majtényi mezőn a még fegyverben lévő 12 000 felkelő átadta a hadi zászlóit a császáriaknak és letette a hűségesküt a wikipedia.hu portálról

Emigrációban

„EX TURCIA NULLA REDEMPTIO” - 1717 – II. Rákóczi Ferenc fejedelem török földre lép

A Rákóczi-szabadságharc - Cum Deo pro Patria et Libertate

Felhasznált irodalom:

Tóth Ferenc 2017. „EX TURCIA NULLA REDEMPTIO” - 1717 – II. Rákóczi Ferenc fejedelem török földre lép. Magyar tudomány - 178. évf. 9. sz. http://www.matud.iif.hu/2017/09/17.htm. Utolsó letöltés: 2020. március 25.